Az összegméretezés elveit itt fordítjuk le lépésekre. A módszer neve önmagáért beszél: a biztosítási összeg a törlesztőből, a rezsiből (tágabban: a család havi kiadásaiból) és a tervekből áll össze. Papír, ceruza – vagy hozza a számokat a konzultációra, és átbeszéljük.
Írja össze a fennálló hiteleket: jelzáloghitel-egyenleg, személyi kölcsön, autóhitel. Ez az összeg jellemzően a védelem része – a tartozás nem szűnik meg a jövedelemmel együtt. Kivétel a hallgatói (diák)hitel: ez a jogszabály szerint a hiteladós halálával megszűnik, ezért haláleseti fedezetnél jellemzően nem kell beszámítani. Ha a jelzáloghitelhez már tartozik hitelfedezeti biztosítás, azt a végén levonjuk: banki vs. önálló fedezet.
Vegye a család tényleges havi kiadását – rezsi, élelmiszer, közlekedés, iskola, különórák, biztosítások –, és vonja le belőle azt, amit a megmaradó jövedelem fedezne. A különbség a havi hiány. Ezt szorozza meg a pótolni kívánt hónapok számával: hogy hány év a jó cél, arról külön cikk szól – jövedelempótlás hány évre? – de az elv egyszerű: annyi idő, amennyi alatt a család talpra tud állni kapkodás nélkül.
A taníttatás a legjellemzőbb: gyermekenként becsülje meg a hátralévő iskolaévek és a továbbtanulás várható költségét. Ide tartozhat egy megkezdett építkezés befejezése vagy más, jövedelemre épülő nagy cél is. A tervek megfelelő méretezése segíthet abban, hogy a család anyagi biztonsága hosszabb távon is fennmaradjon: Terv-torony-elv.
Az összegből levonható a gyorsan hozzáférhető megtakarítás és a meglévő fedezetek összege. Ami marad, azt érdemes értelmes lépcsőre kerekíteni, és az indexálással értékállóvá tenni. A végeredmény nem szentírás: évfordulón a számok frissülnek – összeg-felülvizsgálat.
Kérdés a családja helyzetére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Díjmentes, kötelezettség nélkül – a végén pontosan látni fogja a lehetőségeit és a következő lépést.